Kötelező vérvétel?!
Takonykór
A vérvételek kötelezettségét Magyarországon 2015 – ben tapasztalhattuk komolyabban előfordulni. Ennek ellenére lassan a harmadik év elteltével sem mindenkinek világos, hogyan és mikor kell, és szükséges vért vetetnünk lovunktól; egyáltalán minek ez.
2015 – ben a lóútlevelek kiváltását állami rendelet tette kötelezővé. Az addig használatos kiskönyvek megszűntek, az abban vezetett ellátások elfogadottakká váltak. Szabadidő lovaknak erősen ajánlott, versenyző lovak esetében kötelezővé váltak a rendszeres oltások – melyekkel előző hónapban foglalkoztunk – illetve kötelezővé vált a fertőző kevésvérűségre történő szűrés, melyet egy egyszeri kis mennyiségű vér beküldésével lehet ellenőrizni. A lóútlevelekkel egyidejűleg a bélyegzett és chippelt lovak regisztrációja is átláthatóbbá vált, s könnyebb azonosítást eredményezett a laborokban.
Alapvetően 3 különböző vérvételi kötelezettsége van a lótulajdonosnak. Tenyésztői ambíciókkal rendelkező lótartók számára azonban erősen ajánlott a jogszabályok tüzetesebb áttanulmányozása, hiszen rájuk külön eljárások is vonatkozhatnak.
Az ide vonatkozó jogszabályok a következők:
113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről
41/1997. (V. 28.) FM rendelet a lovak kevésvérűségével kapcsolatos hatósági intézkedésről.
TAKONYKÓR (malleus humidus):
Egypatások, főleg lovak fertőző betegsége, melynek okozója a Löffler által felfedezett Bacillus mallei. A takonykór jellemző kóros képletei mákszem-kölesnyi, sárgás-fehér tömött göbök, melyek különböző szövetekben a bacillusok letelepedése helyén fejlődnek és amelyek rendszerint bővérű udvartól körülhatároltak. Később a göbök nagyobbodásával azok ellágyulása, illetőleg szétesése jár, minek folytán szabadfelületeken (orrban, légutakban) csipkézett, kimart szélű és szalonna szerű alappal ellátott fekélyek, a szövetek mélyében pedig (tüdőben, lépben, vesében, májban, csontban, bőralatti szövetben) sűrű, nyúlós gennyel telt tályogok fejlődnek. A takonykór rendszerint a nyirokerek útján terjed, de nem ritkán a vérpálya útján a távoli szervekbe is eljut és azokban áttéti gócokat idéz elő. Alig van szerv, amelyben az elváltozások elő nem fordulhatnának; leggyakoribbak a tüdőben, orrban, légutakban, bőrben, ivarszervekben, csontokban és ízületekben, lépben, májban. A takonykór túlnyomóan idült, hónapokig, sőt évekig is elhúzódó, csak ritkán (főképp szamaraknál és öszvéreknél) hevenyen, 1-2 hét alatt lefolyó betegség. Kétségtelen, hogy kivételes esetekben gyógyulhat, valamint az is, hogy bizonyos tájakon (p. Dél-Oroszországban) jellege sokkal kevésbé veszedelmes. Bacillusa az ismert kórt okozó bacillusok között a legkisebbek közé tartozik s nagyságára nézve a gümő bacillust közelíti meg: egyenes v. görbült, tompa végű pálcika, mely anilinfestékek oldatával festve nem ritkán festetlen, illetőleg gyengén festett részleteket tüntet fel. A takonykór jelen idő szerint Kínában, Mongóliában, Indiában és Dél-Kelet Ázsiában elterjedt bántalom. Magyarországon, a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal adatai alapján, az utolsó bejelentet megbetegedést 1956 – ban jegyezték fel. Ennek ellenére a fertőzések monitorozását nem kezelhetjük nagyvonalúan. A betegség csakis beteg állatok bacillusát tartalmazó kóros váladékaival ragad egészséges állatra. A fertőzés nem annyira az orrnyálkahártyáján, mint inkább a bélcsatornán és a bőrön keresztül történik. Emberre a beteg lovakról ragad át. Az emberi fertőzöttség tünetei egészben hasonlók lovakon észlelhetőkhöz, de a bőr és izomzat sokszoros kóros gócai itt előtérbe lépnek. Az állategészségügyi törvény értelmében a takonykórban szenvedő ló kártalanítás nélkül kiirtandó, a betegség vagy a fertőzés gyanújában álló állat pedig 60 napig megfigyelés alá helyezendő.
A takonykór esetében – ugyanúgy ahogy a fertőző kevésvérűség esetében az alábbi vérvételi ciklusok a mérvadók:
- Versenyző lovak esetében a vérvétel évente kötelező.
- Nagy forgalmú istállókban, versenyekre járó lovakkal együtt tartott lovak esetében a vérvétel évente kötelező.
- Általános elhelyezésben, elzárt lovardák esetében a szűrés 3 évente kötelező.
A fertőzés elkerülése érdekében minden lótartó felelősséggel tartozik saját lova egészségügyi ellátásáért. Ismerni kell a rendeleteket, s betartani azokat. A rendszeres állatorvosi konzultáció életeket menthet.
További információ:
Szakirodalom:
A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)-Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János/ Mezőgazda Kiadó